Mit tehetünk a hastánc pozitív megítéléséért -

Tánctanárként:

• Fontos, hogy őszínte, korrekt visszajelzést adjunk a tanítványunknak. Megtiszteljük azzal, hogy csak akkor engedjük színpadra, amikor a tudásszintje alapján azt mondanánk, hogy igen, ha most látnánk először hastáncot szívesen elkezdenénk tanulni. Az alapmozdulatok minőségi kivitelezése is lehet szemet gyönyörködtető.
• Bár rendkívül nehéz alacsony költségvetésből, olyan fellépőruhát kihozni, ami egy csoportban mindenkinek tetszik és jól is áll, tartsuk szem előtt az egyéni adottságokat. Szuper dolog az istennő kultusz, mindaddig, míg nem hitetjük el a tanítványunkkal (esetleg még saját magunkkal is), hogy ez a tudat ellenszere az olyan színpadi megjelenésnek is, ami laikus ember számára minden csak nem szép és vonzó. Ezzel csak megalázó helyzetbe hozzuk a tanítványunk. Rendkívül csodás megoldások vannak, amivel mindenkiből kihozhatjuk a maximumot, és igazi királynővé varázsolhatjuk egy egy gálára. Ne sajnáljuk az energiát öltözködési tanácsokra, ha kell igenis tessék hozzányúlni a huncut női/színpadi praktikákhoz: megfelelő méretű melltartó, hasháló, kéztyű, boleró, tetszínű neccharisnya, smink frizura...stb.
• Megeshet, hogy akadnak olyan tanítványok, akik sehogy sem illenek a színpadra, hiába járnak régóta szorgalmasan. (Lehet ez olyan kirívó eset, amikor terápiás célzattal kezdik el a hastáncot tanulni: Például súlyos betegségből segít nekik a hastánc felépülni.) Viszont,  ha minden jó érzésünk ellenére nem tudunk nemet mondani a végeredmény senkinek sem lesz jó. A saját lelkiismeretünknek, a fellépő tanítványnak, és a nézőknek sem. A színpadi tánc jutalom kell legyen a táncosnak és a nézőknek is. Érdemes inkább olyan eseményeket szervezni, ahol nem a művészi teljesítmény a mérvadó, hanem a közösségépítés, egymás szeretete, támogatása, és a nőiesség megélése, mint terápia a testnek és a léleknek. Lehet általunk szervezett táncklub, kisebb rendezvény, ahol azok is kibontakozhatnak és jól érezheti maguk, akik egyébként nem szeretnének színpadon szerepelni.

Táncosként:

• Már a kezdetektől komolyan kell vegyük a hastáncot. Szét kell választanunk a hobbitáncot és a színpadi táncot. Ha táncművészként  tekintünk magunkra, csak akkor álljunk ki a színpadra, ha már valóban készen állunk rá és színvonalas előadást tudunk nyújtani. Érdemes erről több ember őszinte véleményét kikérni, akikben megbízunk.
• Ha igazán igényes előadást szeretnénk készíteni, fontos tudnunk miről szól a kiválasztott dal. Így hiteles, valódi érzelmekkel teli táncot tudunk alkotni.
• Képezzük magunkat folyamatosan! A jó pap is holtáig tanul. Fontos a tradíciók, a stílusok ismerete, még ha nem is táncolunk minden táncstílust az orientális táncon belül, legalább érdemes tájékozottnak lenni a témában.
• Legyünk igényesek a megjelenésünkre! Méretben legyen jó a ruhánk, nem álljon el a melltartója, ne legyen túl kicsi. Ha azt szeretnénk, hogy ránk és a táncunkra emlékezzenek, a kosztümünk ne legyen közönséges, a kevesebb több! Bár a profi arab smink megalkotása kihívás, érdemes begyakorolni, ha nem akarunk minden alkalommal sminkest megbízni a feladattal. Sminket, ruhát, hajat az öltözőben igazítunk mindig!
• Fellépéskor ne flörtöljünk a közönséggel! Vendégtől soha ne fogadjunk el semmit. (italmeghívást stb.)
• Ha fellépőként vagyunk jelen rendezvényen, étteremben ne fogyasszunk alkoholt! Az előfordulhat, hogy különleges alkalomra való tekintettel az ünneplő társaság a táncost is pezsgővel kínálja. Az ilyen gesztust nem illik visszautasítani. Ilyenkor emeljük az ünnepeltre a poharat, és maximum egy kortyot ihatunk az ünnepelt tiszteletére.
• Borravaló fogadásának művészete: A nézőktől kapott borravaló a táncos művészete iránt jelzett tisztelet és tetszés kinyilvánítása kéne legyen. Nincs az a pénz, ami megéri, hogy hozzánk érjenek. Ha szeretnének borravalót adni, figyeljük meg az illető kéztartását, sokszor már abból is lehet következtetni arra, milyen szándéka van mögötte. Csak kézbe engedjük, hogy adják a borravalót! Ha ez nem teszik a nézőnek nem érdemes foglalkozni vele. A közönség okítható, nekünk kell megmutatnunk a helyes megoldást, ha maguktól nem ismerik azt. Ha pénzt szórnak ránk, ne mi szedjük össze, kérjük a személyzet segítségét.

Nézőként:

• El kell döntened, hogy milyen szórakozásra tartasz igényt. A hastánc nem sztriptíz. Ha egy keleti étteremben találkozol hastánc műsorral, jó esetben egy olyan táncost fogsz látni, akinek a háta mögött rengeteg tanulással, kemény gyakorlással eltöltött évek vannak. Azért lépünk fel, mert jól esik kitáncolni magunkból az érzéseinket, s megörvendeztetni a tánc szépségével az embereket. Tiszteld meg azt a táncost, aki megnyitja számodra a lelkét és a zenét látható költészetté formálja. Nincs annál felemelőbb érzés, mikor észrevesszük, hogy valaki művészetként tekint a táncunkra.
• Keleti éttermekben szokás borravalót adni a hastáncművésznek. Ha a táncos hölgy előadása elnyeri tetszésed, a borravalót elegánsan a kezébe add, ezzel is jelezve felé a tiszteleted!
• Hastáncost csak olyan rendezvényre hívj, amire a gyereked is bátran magaddal vinnéd!
• Ha belopta magát a szívedbe az orientális tánc, vidd hírét, hogy minél többen megismerjék a hastánc igazi arcát!

"Légy Te a változás, amit a világban látni akarsz!"

Ajánlott cikkek:

A hastánc története

Tények és tévhitek a hastáncról

Miért nem válsz több évnyi hastáncolástól haladó táncossá, és mitől igen?

Felhasznált cikkek:

[1] Diana Oriental Dance - A hastánc története

[2] origo.hu - Nieto Mercedes, hastánc Magyarországon és az arab világban